SZDSZ

Orbán Viktor szemmel láthatóan elbizonytalanodott, úgy látja a 300 forint csekély összeg ahhoz, hogy a választók március 9-én elmenjenek szavazni, ezért a Fidesz vezére úgy döntött, előáll az 1000 forintos hazugsággal.

Sem a kormány, sem az SZDSZ, sem az Egészségügyi Minisztérium nem tervezi a vizitdíj és a kórházi napidíj felemelését, ez ugyanis szöges ellentétben állna a 300 forint eredeti céljával, vagyis az indokolaltlan orvoslátogatások visszaszorításával - szögezte le Horn Gábor.

Az SZDSZ ügyvivője elfogadhatatatlannak és a Rákosi-korszak legsötétebb időszakához hasonlította Mikola István kijelentését, melyben árúlónka nevezte a vizitdíj mellett kampányoló háziorvosokat. A korábban szingli horákról, ötmillió külhoni hazaköltöztetéséről és 20 évre bebetonozott Fidesz-uralomról beszélő Mikolánál az ügyvivő szerint a Kádár-korszak "aki nincs ellenünk, velünk van" jelszava is jobb volt; a Fidesz most azt üzeni, amennyiben hatalomra kerül az "áruló" háziorovosknak megtorlástól kell tartani.

A "nemzet orvosához" hasonlóan, a fidesz kampányfőnöke, Tarlós István is alaptalanul vádol és fenyeget: azokat a köztisztviselőket vádolja csalással, akik még el sem kezdték felkészülésüket a március 9-i szavazásra.

Az SZDSZ új kampányfilmjeit bemutató Horn Gábor közölte, a liberálisok továbbra is tisztességesen, a tényeket és érveket ismertetve folytatja a három nem melleti kampányát. Ebben szavai szerint az sem gátolja meg a pártot, hogy az SZDSZ országszerte megtartott rendezvényeire az ellenzék tudatosan szervez tiltakozó csoportokat.

Koalíciós megállapodás az adóreformról

A hetek óta folyó koalíciós egyztetéseken megállapodás született az adócsökkentéshez szükséges mozgástérről. A mintegy 250-300 milliárd forintos mozgástér a liberális államtitkár szerint kiegészül az adóreform-alap liberális javaslatával, vagyis a kormányzati kiadások és a pluszbevételek közös alapba vonásával.

Forrás: szdsz.hu

Az SZDSZ szerint kettősség figyelhető meg a Fidesz egészségügyi privatizációs politikájában - közölte Gusztos Péter, a párt frakcióvezető-helyettese szombaton Budapesten. A liberálisok aggódva figyelik a Fidesz országos politikusainak "harcos magántőke-ellenes retorikáját", amelyre utoljára az 1950-es években a kommunisták részéről volt példa, miközben a vezető ellenzéki párt önkormányzati politikusai gyakran pártolják a rosszul működő kórházak és szakrendelők működtetésének magánosítását - mondta a szabad demokrata politikus. Mindenki egyetért abban, hogy a finanszírozhatatlan, "szocialista típusú" egészségügyi ellátórendszer helyett európai színvonalúra van szükség - jelentette ki.

Ez utóbbi pedig az SZDSZ álláspontja szerint csak egymással versenyző biztosító társaságokkal és a magántőke bevonásával képzelhető el. Gusztos Péter azt várja a Fidesztől, hogy a fentiek tükrében hozza végre nyilvánosságra valódi egészségügyi elképzeléseit. A liberális politikus Körmend esetét említette, ahol a fideszes vezetésű önkormányzat privatizálta a kórház működtetését és Heves városára is kitért, ahol a működtetést elnyerő cég vezetői között a Fidesz egri elnöke is szerepel.

Gusztos Péter az önkormányzati politikusok reformlépéseit Orbán Viktor fideszes és Semjén Zsolt kereszténydemokrata pártelnök harcias retorikájával összehasonlítva azt a következtetést vonta le, hogy a Fidesznek nincs problémája a privatizációval, ha az "párton belüli baráti körben" történik, tehát lehetséges, hogy nem a több egészségbiztosítási pénztár ellen van, hanem azt igényli, hogy megyei és városi elnökei környezetében lévő cégek is részt vehessenek bennük.

A szabad demokrata képviselő kitért arra is, hogy a privatizáció nem azt jelenti, hogy a befektető viszi az épületet és mindent - törvényekkel, helyi rendeletekkel lehet és kell olyan garanciákat teremteni, hogy a magánosításnak semmilyen hátrányos következménye ne legyen az adott térség lakosságára.

Forrás: szdsz.hu

2009. január elsejétől indul el az új egészségbiztosítási rendszer, a jövő évben többek között, a pénztárak előminősítése, a pályázatok kiírása és a tagtoborzás indul el - közölte Horváth Ágnes az új egészségbiztosítási törvényhez benyújtott módosítokról történő parlamenti szavazás előtt egy nappal tartott sajtótájékoztatóján, ahol a liberális miniszter a kormánypártok közötti megállapodás, valamint az új rendszer működése legfontosabb kérdéseire válaszolt:  

Melyik párt nyerte a koalíciós vitát?

A megállapodással és a reform folytatásával elsősorban a betegek nyertek. Mindkét párt kötött kompromisszumot. Az eredeti, liberális javaslat még nagyobb szerepet szánt volna a magánbiztosítóknak, de a létrejövő rendszer egyik legnagyobb erénye, hogy fejlődőképes, és a jövőben továbbfejlődhet olyan irányba, hogy egyre jobban közelítse az SZDSZ eredeti elképzelését. Az MSZP elfogadta, hogy legyen több egymással versenyző pénztár, amelyek közül az emberek szabadon választhatnak, elfogadta, hogy érdemi szerephez jussanak a magánbiztosítók, de elérte, hogy az átalakulás fokozatosabb legyen, mint ahogy az SZDSZ tervezte, és az állami befolyást is megőrizte.

Miért van szükség az egészségbiztosítás reformjára?

Mert a jelenlegi egészségügyi rendszer még mindig őrzi a szocializmus örökségét: nem nyújt jó minőséget mindenkinek, igazságtalan és meghatározó eleme a hálapénz. A világon szinte mindenhol megreformálják az egészségügyet, még ott is, ahol a felsorolt problémák nem is jellemzőek. Egyszerűen azért, mert nem tudják az országok a régi formájában finanszírozni az egyre drágább egészségügyet. Ez ránk is jellemző. Ha nem akarjuk azt, hogy a szolgáltatás színvonala romoljon, akkor hatékonyabb működéssel kell a létező pazarlást megszüntetni. Mindezeken kis változtatgatásokkal már nem lehet segíteni, a rendszer alapvető működési módját kell megváltoztatni.

Mi a reform lényege?

Az egészségbiztosítási reform lényege két elemből áll: egyrészt választási szabadságot adunk az embereknek, másrészt a társadalombiztosítás működtetését új, egymással versenyző szereplőkre bízzuk. Ezek az új szereplők a létrejövő pénztárak, közöttük az emberek szabadon választhatnak.

És miért lesz ez jó nekünk?

Ma hiába vagyunk elégedetlenek, nem választhatunk mást, csak az állami biztosítót. Mert nincs más. Mint a rendszerváltás előtt, amikor ha telefont akartunk, csak az állami Matávhoz fordulhattunk, ha autót, akkor az állami Merkúrhoz. Ki vitatná, hogy ma, amikor több szolgáltató közül választhatunk, jobb a telefon- és az autóellátás? Ezek a cégek pontosan tudják, hogy ha nem dolgoznak jól, az emberek elfordulnak tőlük. Mert választhatnak másikat. Az egészségügy olyan terület maradt, ahol ilyen választási lehetőségünk nincs. Most ezt a választási lehetőséget teremtjük meg: a létrejövő pénztárak új szemlélet hoznak, a köztük lévő szabályozott verseny pedig folyamatosan javuló minőséget eredményez. Nyilvánvaló: mindenki olyan pénztárat választ majd, amelytől több és jobb szolgáltatást kap. Azért, hogy őket válasszuk, a pénztárak kikényszerítik a velük szerződött kórházaktól a betegeknek nyújtott jó minőségű ellátást.

Mit fognak ezek a pénztárak kínálni?

Olyan kórházakba küldik a betegeket, ahol a gyógyítás színvonala jobb. Ügyfélközpontot működtetnek, hogy a beteg gyorsan megkapja a megfelelő ellátást, felesleges vizsgálatok és sorban állás nélkül. Előbb-utóbb azt is garantálni fogják, hogy a velük szerződött szolgáltatóknál a kezelés után nem kell hálapénzt fizetni. Az is lehet, hogy valamelyik pénztár vállalja majd: visszafizeti a vizitdíjakat, ha az ügyfele rendszeresen részt vesz a szűrővizsgálatokon.
 
Mennyire fog érvényesülni a szolidaritás a több pénztáras rendszerben?

A lehető legnagyobb mértékben, ráadásul ha valami nem szolidáris, akkor az a mai hálapénzes egészségügy. Mi valódi szolidaritásra épülő rendszert hozunk létre, ahol világos mindenki számára, hogy saját vagy az állam által teljesített befizetések alapján hol, milyen ellátásra, milyen feltételekkel jogosult. Az új rendszerre való áttérés nem jár járulékemeléssel, a jövőben is mindenki szükségletei alapján kap ellátást, miközben jövedelemarányos járulékot fizet.

És mi a garancia arra, hogy a pénztárak nem válogatnak az emberek között, és nem üldözik el azt, akinek túl drága a kezelése?

Az emberek válogathatnak a pénztárak között, de a pénztárak nem válogathatnak a hozzájuk forduló emberek között. Törvény mondja ki, hogy kötelező lesz mindenkivel szerződniük. A több pénztáras rendszerben nem lesz "senki földje", mindenki tartozik valahova. Aki nem választ magának pénztárat, azt a területileg illetékes pénztár köteles biztosítani. Egy pénztárnak sem lesz érdeke senkitől megszabadulni, de ha ezt mégis megteszi, akkor egyrészt súlyos büntetésre számíthat, másrészt az illető személy egy másik hasonló pénztárhoz kerül át. A rendszerből nem lehet kikerülni. Fenntartjuk a kötelező biztosítás elvét, így senki nem marad ellátás nélkül.

És mi van akkor, ha a pénztár az ellátásokon akar spórolni?

Az Egészségbiztosítási Felügyelet szigorúan ellenőrzi, hogy mindenki megkapja-e a szükséges ellátást. A pénztárak fejkvótát kapnak az egyes biztosítottak után. A jól meghatározott fejkvóták miatt a pénztáraknak nem is áll érdekükben a betegek közötti válogatás vagy az ellátáson való spórolás. Az idős, beteg emberek után ugyanis sokkal több pénzt kapnak, mint az egészséges, fiatalok után, hiszen többe kerül az ellátásuk. Ezzel a rendszer megerősíti a nemzeti kockázatközösséget.
 
Mennyire számít különlegesnek az új rendszer?

Az egészségügy területén a szocialista rendszer örökségével a térség valamennyi államának meg kell küzdenie. A Visegrádi-országok (Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Magyarország) az elmúlt évtizedben különböző utakon indultak el, de mára egymáshoz nagyon hasonló reformokat valósítanak meg. Az állami monopólium mindenhol megszűnt vagy megszűnik, mindenhol több szereplős egészségbiztosítási rendszer alakul ki, amelyben a biztosítottak választhatnak a biztosítók vagy a pénztárak között, és a magánbefektetők érdemi szerephez jutnak az ellátás finanszírozásában. A magyar egészségügy átalakítása ehhez a tendenciához illeszkedik.

A liberálisoknak mi a legfontosabb ebben a reformban?

Az emberek demokratikus jogának része az, hogy a lehető legszélesebb körben dönthessenek az életüket meghatározó kérdésekben. Ha az állam eléggé felnőttnek tekinti a polgárait ahhoz, hogy eldönthessék kiben vagy miben bíznak, amikor élelmiszert vásárolnak, iskolába íratják gyermeküket, autót vesznek vagy a választásokon szavaznak, akkor miért ne dönthetnének arról is, mely biztosítótól várják el a jobb egészségügyi szolgáltatásokat? Egy demokratikus piacgazdaságban nem az szorul különleges indoklásra, hogy az emberek választhassanak, hanem az, hogy ezt ne tehessék meg. Az egészségügy biztosan nem az a terület, ahol ettől a szabadságtól meg kellene fosztani az embereket. A választás lehetősége erőt ad az egyes embereknek, így végre nem kiszolgáltatott tárgyai, hanem a legfontosabb szereplői lesznek az egészségügynek.

Forrás: szdsz.hu

Mikor Orbán Viktor beszél, általa egy volt, és tervei szerint fél éven belül leendő miniszterelnök nyilatkozik. Semmi kétség, a Kis-Magyarország kifejezés a II. Világháborút megelőző Nagy-Magyarország kifejezésére rímel. Megengedhetetlen, hogy az ellenzék vezetője 2007-ben a 30-as, 40-es években eluralkodott, irredenta érzelmek felkorbácsolására törekedjék.

Elfogadhatatlan a Fidesz mindent és mindenkit megosztó politikája, és elfogadhatatlan az a kettős beszéd, mely egyre agresszívebben csempészi vissza a közéletbe Magyarország legsötétebb éveinek politikáját és stílusát.

Forrás: szdsz.hu

Kedves barátaim!

A Világban és Magyarországon is különösen ritka, hogy egy egész korosztály szembefordul az uralkodó generációval. Ez mindeddig csak forradalmak esetében történt meg. 1956 a fiatalok forradalmaként indult. "A nagy öregek" - mondják sokan 1956 hőseiről, holott Déry Tibor még azt írta a forradalom idején: "Mától kezdve a "suhanc" szó szent előttem"!

Az én korosztályomnak már nincs személyes tapasztalata 56-ról, az utánunk következők már a kommunizmus évtizedeit is csak szüleik elbeszéléseiből ismerhetik meg. Három és fél millió ember Magyarországon kizárólag mások elbeszélései alapján formál véleményt arról a múltról, amelyre ma emlékezünk.

A társadalom kollektív emlékezete mégis többé-kevésbé hűen őrzi a forradalom képét, annak ellenére, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt 33 éven keresztül mindent elkövetett, hogy kiradírozza ezt a fejezetet a XX. Század magyar történelméből. 

Emlékszem, az évforduló közeledtével esténként minden évben sok ablakban apró mécses, gyertya gyúlt. Fényük megannyi, félreérthetetlen, csendes lázadásként világított a párkányokon. A családban, a baráti körben megsokasodtak a visszafojtott hangú beszélgetések. Máskor nem hallható szavak repkedtek a levegőben: "Ávósok", "a rádió ostroma", "a Kossuth téri sortűz". Munka után sokan bezárkóztak és a Szabad Európa Rádiót hallgatták. Magyarország akkor sem feledte a forradalmat, amikor nem volt szabad, sőt egyenesen tilos volt emlékezni és igazat mondani.

Az SZDSZ mindig tisztelettel és elismeréssel figyelte Polcz Alaine munkásságát. Kevesen voltak olyan erősek, mint ő, a beteg, haldokló gyermekek és hozzátartozóik pszichológusa. Ezért is kapta tavaly ő a Vig Mónika díjat, melyet a közéletben kiemelkedő munkásságról, helytállásról és emberségről tanúbizonyságot tevő nők számára alapított a liberális párt.

Polcz Alaine azt vallotta: "az élet nem a halállal végződik". Tartására, tisztességére mindig is példaként fogunk tekinteni, az SZDSZ pedig egy emberként gyászolja őt.

Forrás: szdsz.hu

"Nincs, és nem lehet részleges szabadság. Szabadság vagy mindenki számára létező, a mindennapok során és az élet minden területén át- és megélhető állapot egy országban, vagy nem beszélhetünk róla. Nincs és nem is lehet részleges tolerancia. Egy társadalom vagy toleráns, és ebben az esetben valamennyi rendelkezésére álló eszközével fellép a gyűlölet és a kirekesztés minden formája, megnyilvánulása ellen, vagy nem nevezheti magát modern, európai demokráciának" - idézte a törvényjavaslatot a liberális párt vezetőivel közösen jegyző Gusztos Péter az SZDSZ Ügyvivői Testületének nyár elején az azonos nemű párok jogi emancipációjáról elfogadott határozatát.

"A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 10 (1) bekezdésében a "nagykorú férfi és nő" szövegrész helyébe a "két nagykorú személy" szöveg lép" - szerepel a liberális törvényjavaslatban, vagyis ennek alapján jövő év január elsejétől az azonos nemű párok is házasodhatnak és kapcsolatukat a heteroszexuális házaspárokkal azonos értékűnek ismeri el az állam.

Amennyiben a konkrét ügyben bebizonyosodik az érintettek felelőssége, a bűnösöknek mindörökre távozniuk kell a közéletből, nincsenek kiskapuk, a helyi politika szintjén sincs lehetőségük a visszatérésre - mondta Léderer András, az SZDSZ ÚJ Generáció elnöke és Merker Dávid az ÚG elnöke, a párt XIII. kerületi önkormányzati képviselője sajtótájékoztatójukon.

Az SZDSZ üdvözli, hogy a magyar és az ukrán külügyminiszter tegnap Ungváron aláírta a két ország közötti kishatárforgalmi egyezményt.

A magyar liberális párt álláspontja szerint a schengeni szabályozás kiterjesztése nem eredményezheti újabb vasfüggöny legördülését az EU külső határain. Az Unió és hazánk alapvető érdeke, hogy a határokon átnyúló kulturális, gazdasági és társadalmi tevékenységek lehetőség szerint zavartalanul folytatódhassanak, és a családi kapcsolattartás se ütközzön akadályokba. Teljes és megnyugtató megoldást csak a szomszédos államok európai integrációja nyújthat, de szükséges áthidaló megoldásokat keresnünk ott, ahol ez a közeljövőben nem reális alternatíva.

A megállapodást várhatóan január 1-jéig ratifikálják. A határ mentén 50 kilométeres körzetben élők igényelhetik a kishatárforgalmi engedélyt, legfeljebb 5 éves időtartamra, 20 euróért. Becslések szerint ez a kedvezményes és könnyített utazási lehetőség a közel 160 ezresre becsült kárpátaljai magyarság mintegy 80 százalékát érintheti. A megállapodást a kárpátaljai magyarság képviselői is támogatásukról biztosították.

Forrás: szdsz.hu

Az SZDSZ első feltétele, hogy legyen a monopóliumokat kizáró valóságos verseny a biztosítottakért:  Az SZDSZ nem fogadja el azt a megoldást, hogy "hét régióban monopolhelyzetben lévő biztosítók működjenek állami vezetéssel, plusz hét Audi kulccsal, plusz x számú hivatalnokkal" - fogalmazott a koordinációs államtitkár a Liberálisok Házában, ahol ma egész nap ingyenes szűrővizsgálatokkal, felvilágosító kiadványokkal várják az érdeklődőket. 

Az SZDSZ második feltétele, hogy az új biztosítási egységeknek az egészségügy már működő rendszeréhez kell igazodnia: ilyenek például a liberálisok által javasolt háziorvosi körzetek, ugyanakkor - mutatott rá az államtitkár - a települési, kistérségi, megyei szintre tagolt egészségügyi rendszerből hiányzik a szocialista javaslat alapját képező regionális szint. 

Végül pedig a szabad demokraták nem tudnak elképzelni olyan megoldást az egészségbiztosítás átalakítására, amelybe a magánbiztosítóknak nem éri meg befektetni.  Ennek érdekében javasolta az SZDSZ, hogy a magánbefektetők kisebbségi tulajdonosként megfelelő menedzseri jogokat kapjanak érdekeik érvényesítéséhez.

Horn Gábor véleménye szerint tartani kell a koalíciós megállapodásban vállalt határidőket, október elején be kell nyújtani a törvénycsomagot a parlamentnek, mert ha 2008 elejétől nem indul meg az átalakulás, akkor az 2009-ben már nem fog befejeződni, és 2010-ben a "választások áldozatává" válik az egészségügyi reform.

"Az SZDSZ ehhez nem asszisztál, ragaszkodni szeretnénk a közösen vállalt dátumokhoz" - jelentette ki. Mint mondta, jövő csütörtökön a koalíciós felek újabb egyeztetést tartanak a két pártelnök vezetésével, amelyen a biztosítók is képviseltetik magukat. Kérdésre válaszolva közölte: a biztosítók bizonytalansága arra sarkallja az SZDSZ-t, hogy jelezze a koalíciós partnernek, rossz megoldásba biztosan nem mennek bele.

25 milliárd forint jut a kórházaknak

Évtizedek óta először zárt többlettel az OEP kasszája, melyet most - mintegy 25 milliárd forintot - a Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete javaslatai alapján osztanak szét a kórházak között - jelentette be Horváth Ágnes.

A liberális tárca és a szakmai szervezetek között egyetértés volt abban, hogy a pénzből elsősorban a súlyponti kórházak, az onkológiai, kardiológiai osztályok, illetve az Országos Mentőszolgálat kiemelt támogatást kapnak.

A liberális miniszter fontos eredménynek nevezte, hogy 3 milliárd forintot fordítanak a betegek jobb ellátására, kiemelten az étkezés és a higiénés viszonyok színvonalának emelésére.

A tárcavezető közölte: szakértői bizottság bevonásával két héten belül javaslatot dolgoznak ki az egységes élelmezési követelményekre, melyet aztán miniszteri rendeletben szabályoznak. Szintén a tárca jogalkotási tervei között szerepel az otthonszülés jogi szabályozása.

Forrás: szdsz.hu

Kóka János, Fodor Gábor, Horváth Ágnes és Demszky Gábor a Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium Szemere utcai épületétől együtt tekert a Városháza parkban felállított Liberálisok Házáig, ahol a liberális politikusok a kerékpáros szövetség vezetőivel tárgyaltak, majd meghirdették a Kerékpáros Magyarország Programot.

Kóka János pártelnök azt mondta, hogy 2013-ig a jelenlegi kerékpárutak számának megduplázása a cél, illetve jónéhány elhanyagolt szakasz felújítása. Ennek érdekében 56 milliárd forintot költenek erre a célra a következő években. A tárcavezető azt mondta, hogy még idén felújítják a Fertő-tó környékén lévő kerékpárutat, ez egy úgynevezett mintaprogram lesz.

Demszky Gábor, liberális főpolgármester a 2010-ig biztosan megépülő 4-es metró első szakaszának állomásaira kerékpártárolókat ígért. A főpolgármester azt is bejelentette, hogy rövid időn belül a kiskörút egyik oldalán kerékpársávot alakítanak ki, és száműzik arról a részről a parkoló autókat. Demszky Gábor szerint hosszú távon egyértelműen az a budapesti vezetés célja, hogy a belvárosban jelentősen csökkenjen az autósok száma, és kerékpárosbarát intézkedésekkel növekedjen a biciklit használók aránya. A főpolgármester úgy látja, hogy sokatmondó az a számadat, amely szerint bár az autók aránya megegyezik a kerékpárokéval a fővárosban, a budapestieknek mindössze 1 százaléka jár kerékpárral munkába vagy iskolába.

Az SZDSZ üdvözli a honvédelmi miniszter egyértelmű állásfoglalását a Fidesz által javasolt Honi Gárda ügyében, mely azt jelzi, hogy Szekeres Imre bízik a Magyar Köztársaság közrendjét biztosító alkotmányos szervek működésében és teljesítményében. Az ország békéjét és biztonságát az erre felhatalmazott szervek és testületek óvják, nincs szükség pártok alatt létrehozott bizonytalan státusú hadseregekre.

Az SZDSZ kezdeményezni fogja, hogy a koalíciós pártok határozatban erősítsék meg: nem kérnek a gárdákból, a kormánypártok semmiféle ilyen szerveződést nem fognak támogatni.

Forrás: szdsz.hu

Alaptalanul követeli a Fidesz az egészségügyi reform leállítását, hiszen az SZDSZ által elindított reformok számos kézzelfogható eredményt hoztak máris az egészségügyi rendszer működésében. - közölte egészségügyi statisztikákat idézve Horváth Ágnes és Horn Gábor.

Ezek közül az egyik legfontosabb a betegek által fizetett hálapénz megszüntetése. Adatok bizonyítják, hogy a háromszáz forintos vizitdíj bevezetése visszaszorította a legtöbbször ennél óval nagyobb összegű hálapénzt, hiszen egyre több beteg gondolja úgy, ha fizet vizitdíjat, nincs szükség a borítékra.

Mint a napokban kiderült, Ódor Ferenc a múlt héten levelet küldött a megyében működő kórházaknak, melyben azt az instrukciót adta, hogy a vizitdíj-automatákra helyezzék ki a miniszterelnök, valamint Horváth Ágnes jelenlegi és Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter fényképét. Arról persze nem tájékoztatta a fideszes politikus a betegeket, hogy a befizetett pénz nem a kormányhoz, nem a három, fényképen látható személyhez vándorol, hanem ott marad az adott szolgáltatóknál.