Az állatvédelmi törvény két módosításávla Gusztos Péter azt szeretné elérni, hogy a továbbiakban ne legyen lehetősé a jelenleg is meglévő szőrmefarmok üzemeltetésére, illetve a külföldről behozott szőrméken kötelező legyen feltüntetni, honnan származik és milyen állatok prémjéből készült. Mindezt a liberális képviselő közölte miután aláírta a Négy Mancs alapítvány petícióját. A több országban működő állatvédelmi alapítvány a télen kezdte kampányát a szőrmebundák viselése ellen.
Az állatvédelmi törvény módosítását kezdeményezi Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese, miután aláírta a Négy Mancs állatvédő alapítvány petícióját, mely fellép egy szőrmefarmok nélküli Magyarországért.
A törvény által szabályozott védelem nem elég a szőrme állatoknak. Gusztos Péter közölte: két törvénymódosítást is kezdeményez az ügyben. Egyfelől azt szeretné elérni, hogy az állatvédelmi törvény a továbbiakban ne tegye lehetővé a már jelenleg is meglévő szőrmefarmok üzemeltetését, illetve újabbak megnyitását Magyarországon.
Gusztos Péter elmondta, hogy hazánkban csak csincsillából évente többmilliót ölnek le a prémjéért. Hozzátette, hogy egyetlen bunda elkészítéséhez 120-150 csincsillát kell elpusztítani.
Reményének adott hangot, hogy a civil szervezetekkel való egyeztetés után két héten belül a parlament elé terjesztheti módosító javaslatát, amiről a Ház akár még a tavaszi ülésszakban dönthet.
A liberális politikus másik módosító javaslata azt célozza, hogy a külföldről behozott szőrméken kötelező legyen feltüntetni, honnan származik és milyen állatok prémjéből készült. Gusztos Péter nem tartaná elképzelhetetlennek, ha ezeken a ruhákon még azt is meg kellene jelölni, hány és milyen állatot kellett elpusztítani azért, hogy elkészüljön.
A Négy Mancs Alapítvány munkatársa elmondta, bár egy 2001-ben kiadott európai uniós jelentés komoly állatvédelmi problémákat állapított meg a szőrmefarmok körében, mégis a nercek, rókák és csincŹsillák millióit alig védi a törvény, 1999-ben az Európai Tanács összefoglalta az ajánlott a szőrmeállatok tartási körülményeinek főbb pontjait, melyek azonban állatvédelmi szempontból teljességgel elfogadhatatŹlanok, hiszen az állatok szűk ketrecekben való tartása és a rácspadozat továbbra is engedélyezett, valamint és a mászási-, ásási-, és úszási lehetőségek hiányát is eltűri. Haladó, állatbarát országokban, Ausztriában, Angliában, Svájcban és Bulgáriában már betiltották a szőrmefarmokat, vagy a szigorú előírások foganatosításával ellehetetlenítik azok helyzetét, így egy nem nyeŹreséges üzletágban már senki nem óhajt tevékenykedni.
Forrás: szdsz.hu
